Navigation: Home > About > GAC Outreach Document (Hungarian)

 

ICANN

Kormányképviseleti Tanácsadó Testület

Az Internet Cim (domain name) Rendszer, és a Kijelölt Nevek ès Számok Internet Társaság (ICANN) Kormánykepviseleti Tanácsadó Testülete (GAC)

 

Mi az Internet Cim (domain name) Rendszer?

Az Internet Cim Rendszer (DNS) könnyebbé teszi az internet használói számára az elektronikus levelek (e-mail-ek) küldését, illetve maga az internet használatát. A telefonszámokhoz hasonlóan, az internethez kapcsolódó minden egyes számitógép rendelkezik azonositó számmal, melyet Internet Protocol-nak vagy egyszerűen IP számnak nevezünk. Mivel a számok megjegyzése túlságosan bonyolult lenne, létrehozták a DNS-t, amely megkönnyiti a számok megjegyzését. A cimeket (domain) tehát az IP számok helyett használjuk. IA DNS segitségével az internet használói könnyen felkereshetik az adott web oldalt azáltal, hogy pl. beirják a böngészöbe a www.internic.net cimet, ahelyett hogy a 207.151.159.3 számot irnák be.

A DNS segitségével a cimeket nyilvántartásba vették, több nyilvántartó létezik, s ezeket „felső szintű cimeknek” (top-level domains) azaz röviden TLD-nek nevezünk. Minden egyes TLD ugyanakkor több alcimmel is rendelkezhet. A TLD-ket két kategóriába sorolhatjuk: 1) generikus felső-szintű cim nyilvántartó (gTLD), ilyenek pl. a .com, .net., org. és info., melyek nyitottak a világ minden internet hasznalója számára, valamint az 2) országos kóddal rendelkezö felső,szintű cim nyilvántartó (ccTLD), mint pl. uk. Anglia, illetve ng. Nigéria esetében, melyek egy adott országra, térségre, vagy földrajzi helyre vonatkoznak. Technikailag mindkét kategória hasonlóan müködik, de a cimek nyilvántartásba vételének szabályai alapvetően különböznek a gTLD, illetve a ccTLD között. Bövebben a DNS felépitéséről lásd http/www.internic.net/faqs/domain-names.html.

Több éven keresztül a DNS müködtetése és menedzselése nem volt megszervezve, és ad hoc alapon történt. A múltban ezeket a feladatokat gyakorlatilag az egyetemi kutatók, műszaki szervezetek, internet szakértők, önkéntesek, illetve az Amerikai Egyesült Államok kormányával szerzödéses alapon együttműködúő szervezetek globális hálózata látta el. Az 1990-es években, az internet jelentőségének felértékelődése l, valamint a kereskedelemben, a tájékoztatásban és az oktatásban betöltött jelentős, globális szerepe szükségessé tette egy egységes, szervezeti rendszer létrehozását, mely a korábban emlitett feladatokat megfelelően ellátja.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az érdekeltek véleményének figyelembe vételével, megkezdte a DNS menedzselési, valamint az internet müködtetésére vonatkozó koordinációs feladatok privatizálását, „nemzetközivé" tételét. 1998-ban az amerikai kormány megkezdte a DNS menedzselésének fokozatos átadását a Kijelölt Nevek és Cimek Internet Társaságnak (ICANN), mely szervezetet az internet tulajdonosainak nemzetközi közössége hozott létre. Az ICANN egy független, non-profit, magán szektorban müködő társaság, melynek székhelye Kaliforniában van. Az ICANN menedzseli az internetet és ellátja az internet mükodésének koordinációjára vonatkozó összes feladatot. Amennyiben létezik olyan szervezet, amely teljes mértékben felelős az internet műszaki müködéséért, akkor az minden bizonnyal az ICANN.

Az ICANN nemzetközi igazgató tanácsa 19 igazgatóból áll, akiket szakértők segitenek. Az ICANN-t támogató három szervezet a DNS és más ügyekre vonatkozó döntéseiben a konszenzus kialakitására törekszik. A „támogató szervezetek" különbözö érdekcsoportokat tömöritenek, többek között vállalkozókat, fogyasztókat és Internet szolgáltatókat (ISP).

Megalakulása óta az ICANN számos fontos kezdeményezést és tevékenységet vitt véghez:

• több mint 100 alcim nyilvántartót vont be a világ különböző tájairól, s ezáltal lehetővé tette a szabad verseny érvényesülését a cimek nyilvántartása területén;
• kidolgozta és bevezette az Egységes Cimpolitika területén felmerülö Nézeteltérések Megoldását (UDRP) elösegitö Szabályzatot, mely lehetőséget nyújt olyan problémák megoldására, melyek a védjegyekkel rendelkezö cimek nem az eredeti tulajdonos által történő nyilvántartásba helyezésével kapcsolatosak , a szabályzat kialakitása a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) javaslatai alapján történt;
• kezdeményezte hét ùj felső szintű cim (TLD) kiválasztását, .biz., .info, .pro, .name, .muzeum, .aero, .coop, - mely a gTLD első kiegészitése a DNS bevezetése óta;.
• munkacsoportokat hozott létre, melyek különbözö problémák megoldásával foglalkoznak, többek között a többnyelvű cimek, a cim nyilvántartás adatbázis, a „WHOIS” koordinációja, az IP számozás kérdése stb.

Az ICANN-ról, illetve annak támogató és tanácsadó testületeiről lásd bővebbenÉ www.icann.org.

Az ICANN egyedülálló szervezet. Számos általa betöltött műszaki koordinációs feladat hatással van a társadalompolitikára. Más területeken, a társadalompolitikára hatással lévö műszaki koordinációs feladatokat ellátó szervezetek kormányközti megállapodás alapján létesülnek, úgy mint a Nemzetközi Távközlési Szövetség (ITU) távközlési ügyekben, vagy a Nemzetközi Polgári Repülés Szervezete, a légi utazások terén. Az általános vélemény azonban az volt, hogy jobb az internet menedzselését egy magán szektorban müködő szervezetre bizni, mint egy kormányközi megállapodás által létrejött szervezetre.

Ez nem jelenti azt, hogy a kormányok nem kapcsolódtak volna be a munkába. Az ICANN munkájába a kormányok a Kormányképviseleti Tanácsadó Testületen (GAC) keresztül kapcsolódnak be. A GAC fő feladata, hogy társadalompolitikai kérdésekben tanácsot adjon az ICANN-nak. A GAC, különösen nagy figyelmet fordit az ICANN tevékenységének és politikájának azon részére, mely a kormányok hatáskörébe tartozó kérdéseket érintik. Ez különösen olyan területekre vonatkozik, melyekre az ICANN politikája hatással lehet, azaz a nemzeti jogrendszererek, illetve a nemzetközi szerzödésekre. A GAC évente 3-4 alkalommal értekezik, az ICANN üléseivel egyidöben. Jelenleg több mint 30 ország kormányának képviselöi, különböző gazdasági szervezetek, illetve egzébb nemzetközi kormányközi szervezetek, mint pl. az ITU, vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) vesznek részt rendszeresen a GAC ülésein, , .

A GAC tagság nyitott minden kormány, gazdasági szervezet, illetve nemzetközi kormányközi szervezet és szövetségi testület számára. A GAC-ról bővebben lásd www.gac.icann.org

Az internet egy olyan globális jelenség, mely óriási lehetöségeket kinál minden ország, gazdaság, illetve állampolgar számára. A világ azonban nem egységes. Minden országnak, gazdaságnak megvan a saját jogrendszere, politikája, álláspontja. A GAC a véleményeknek ezen különbözöségét képviseli az ICANN-nak nyújtott tanácsaiban. A GAC- ban való részvétel lehetővé teszi az országoknak és gazdaságoknak, hogy a DNS, illetve maga az internet müködésére vonatkozó kérdésekben hangoztathasák a véleményüket. Mivel a GAC széleskörü tudás és tapasztalat platformja, ezért a GAC tagság jelentös elönyökkel jár.

Milyen kérdésekkel foglalkozik a GAC jelenleg? A GAC többek között bekapcsolódott az alábbi kérdések megoldásába:

• milyen problémákat és társadalompolitikai kérdéseket kell az ICANN-nak figyelembe vennie a generikus felső-szintű cimek kiválasztásánál;
• tanácsot adott a többnyelvü cim rendszer kialakitásához ( pl. cim rendszer kialakitása kinai, orosz, arab nyelvekben), a szellemi tulajdon védelme, fogyasztóvédelem szempontjából, és kulturális kédésekben;
• tanácsot adott olyan alapelvek kidolgozásában, melyek a jövő cim rendszerek teszt környezetének koordinálását segitik elő, és az újitásokat, valamint az alkotó jellegű kiesérletezést segitik elő;
• segitett kidolgozni a ccTLD magasszintű menedzselését és adminisztrálását elösegitö szabályokat, ezzel kapcsolatosan a GAC kildolgozott egy dokumentumot Az Országos Kóddal Rendelkezö Felső-szintű Cimek menedzselésére és átadására vonatkozó alapelvek cimmel, amely meghatározza az ICANN, a kormányok, és nyilváantartást vezetö szervezetek szerepét a ccTLD müködésében.

A GAC folyamatosan törekszik új tagok bevonására, mivel világszerte növelni szeretné az érdeklödést és részvételt az internet menedzselés fontos kérdéseiben, ezáltal biztositani szeretné, hogy az ICANN-nak adott tanácsaiban a nemzetközi közvélemény sokszinűsége megmutatkozzon. Ezért a GAC különösen azon országok tagságát ösztönzi, melyekben az internet használata még kezdeti, fejlődő szakaszban van.

A GAC-nak jelenleg 100 tagja van, akik közül 40 vesz részt aktivan annak munkájában. Tagjai lehetnek kormányok képviselői, akik egy képviselőt és egy tanácsadót delegálhatnak a GAC-ba. A GAC Elnökének a meghivására tagjai lehetnek a nemzetközi közvélemény által elismert gazdasági szervezetek, nemzetközi kormányszervezetek, illetve egyébb szerzödéses szervezetek.

Az internet egyre fontosabb szerepet tölt be az egyes országok életében, ezért rendkivül fontos, hogy a kormányok képviselői bekapcsolódjanak azoknak a döntéseknek a meghozatalába, melyek az internet menedzelését és müködését belolyásolják. Az Internet Cim Rendszer képezi azt az infrastrukturát, amely az internet müködését meghatározza és amely hatással van a társadalompolitikára.

Fontos, hogy minden idevonatkozó vélemény elhangozhasson, ezért lényeges, hogy a részvétel az ICANN Kormanyképviseleti Tanácsadó Testületében minél szélesebbkörü legyen, s ezáltal az internet igazán nemzetközivé válhasson.

A GAC biztat minden leendö tagot, hogy érdeklődjön a tagság felöl. Amennyiben bövebben szeretnének tájékozódni a GAC tevékenységéről, kérjük önöket, hogy jeletkezzenek a GAC Titkárságán.

Mr Richard Delmas
GAC Secretariat
C/o European Commission
1049 Brussels
Belgium

Tel: +32 2 295 88 73
Fax: +32 2 295 39 98

Email: richard.delmas@cec.eu.int

Informació az ICANN-ról, talákozók anyagai, politikai dokumentumok, szervezeti anyagok, találkozók időpontjai, egyéb informació: http://www.icann.org/

Informació az ICANN Kormányképviseleti Tanácsadó Testületéröl (GAC), nyilatkozatok, más anyagok http://www.gac.icann.org/docs/index.htm